Közzétéve:

Őszelő Keszler “vasakkal”

Keszler villantó

Az átvonuló hidegfront kellemes, már-már őszies időt ígért. Szerencsére az időm is engedte, hogy kijussak a vízpartra és próbálgathassam újdonsült kedvenceimet, nevezetesen a Keszler villantókat.
A már sok élményt adó Búbánatvölgyi pergető-tóra látogattam el. Nem titkolt szándékom a harcsák érdeklődésének felkeltése volt. Az időjárás épp kedvező volt ehhez s legutóbbi tapasztalataimra építve, főként a 15-17 g-os Kárászokkal készültem.

Keszler villantó
“Bevetés indul”

Mint mindig, most is hoztam más műcsalikat az összehasonlítás végett. Egy 15 g-os vörösréz Kárásszal kezdtem. A partszélek sekély vizeit fésültem át kezdésnek. Tetszik hogy ezzel a villantóval akár a 30-40 cm-es vizet is meg tudom horgászni, lassú ejtegetős vezetéssel is. Most ez a zóna nem tartott halat, így célbavettem a meder gödreit. Ehhez a 17 g-os pikkely Kárászt csatoltam fel. Egyrészt mert ezt messzebbre tudom dobni, másrészt a súlyánál fogva könnyebb a fenék felett vezetni ebben a távolságban. Ráadásul kissé lomhább a mozgása, ez pedig az eddigi tapasztalatok alapján bevált az itteni harcsáknál. Még az első dobásoknál jártam, mikor épp bevontatási módot váltottam, szakaszosról lassú folyamatosra, mikor bumm…..
-rendesen odavert valaki a vasnak. Bevágással válaszoltam, mire egy rendes rúgást kaptam. Húzott egy rövidet, majd megkönnyebbült a bot. Leakadt……
Nem volt egy óriás, bár tudtommal nincsenek a tóban nagy harik, azért szívesen lefotóztam volna. Mindenesetre jó jelnek vettem a kapást. Szokásomhoz híven csalit cseréltem: 17 g-os ezüst Kárász került a kapocsba. Az általam ismert gödrös részeket több irányból szoktam meghorgászni. Ezúttal is így jártam el. Elindultam hát körbe a tavon és különböző helyekről dobáltam meg a medret. Természetesen a partszéli részek átvizsgálása sem maradhatott ki. Hiába minden próbálkozásom, sajnos egészen délig nem volt több kapásom. Ekkor azonban a déli harangszóra mintegy varázsütésre, kemény kapás állította meg a kezemben sokat megélt Blue Arc-om hajtókarját! Nem maradt el a válasz bevágás sem s örömmel konstatáltam hogy ismét harcsát akasztottam. Nem volt nagy harc, de fajtájára sem hozott szégyent a kb. másfeles hari. Pár gyors fotó és egy hosszmérés után mehetett is vissza.

Keszler Villantó
“Az első jelentkező fotózásra”

Ezután egymást érték a kapások, mind a meder felől, mind pedig a partszélekről! “Keserűségemre” viszont ezek mind csukák voltak. No sebaj -mondom akkor fogjunk csukát! Hogy más csalik is szerephez juthassanak, most láttam elérkezettnek az időt, hogy csereberéljek. Erre a célra a mostani pecához csupa szűz wobblereket és gumikat pakoltam a dobozkámba, remélve hogy mind átesik a tűzkeresztségen. Az első csukesz még 15 g-os Keszler vörösréz Kárászra jött, aztán pihenőre küldtem a villantókat egy időre. Így sikerült felavatnom pár eddig még alig használt wobblert és gumihalat ill. twistert.

Keszler villantó
“Keszler Kárász vörösréz színben”

 

 

 

 

 

 

 

 

A csukák átlagban 50-60 cm közöttiek voltak és jellemzően a part menti régióban vertek oda a különböző csaliknak. Miután átfésültem egy-egy részt az éppen aktuális csalival, zárásként mindig felraktam még valamelyik Keszler villantót kíváncsiság gyanánt…….
Meglepő volt, hogy nem egy alkalommal jártam úgy, hogy az előzetesen átvizsgált helyen a villantóra volt kapásom. Így köszönt be a meglepetés süllő is. Egy letört vízbelógó faág mellett vizsgálódtam előbb wobblerrel, majd egészen az ágak közt-mellett, offset horgos-chebus gumihallal. Kapás nélkül maradtam ám mielőtt otthagytam volna az ígéretes helyet, feltettem egy 12 g-os arany Küszt és billegetve viszonylag gyorsan húzni kezdtem a faág mellett. Kb. félúton éreztem egy finom koppanást, lassítottam a tempón amire éles koppanást kaptam. Meglepetésemre egy formás süllő került elő a gallyak közül. Ez azért is volt meglepetés, mert tudtommal a tóban igen kevés van belőlük s hogy ráadásul villantóra. Főleg hogy már előtte többféle csalit is húztam ott.

Keszler villantó
“Meglepetés süllő, 12g-os Küszre”

Természetesen folyamatosan próbáltam a harcsás helyeket is megdobálni még ám az időközben változó  idő bizonyára közrejátszott, de nem mutattak aktivitást a nap további részében.

Mindösszesen kb. 9-10 db csukát sikerült kifognom, több leakadt, 1 harcsa és egy süllő képezte még a repertoárt úgyhogy semmi okom a panaszra. Szép, kissé ősziesnek induló idő volt, ami remélem hogy egy legalább ilyen eredményes ősz előjele volt.

Csuka Keszler Kárászra

A csalik fogóssági mérlegének nyelve ezúttal is, mint már sokadjára, a Keszler villantók javára billent. Ez semmiképp sem lehet véletlen. Ennek tükrében már nagyon várom az őszt.

-Lukács Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.