Közzétéve:

Októberi csukázás

Keszler Kárász

Az október számomra csukázást jelent, természetesen vasakkal. Mostanában kevesebbet tudok horgászni, de másodikán csak sikerült kiszaladnom kicsit. Igaz, ez sem lett hosszú peca. Délután egyre értem a kikötőbe, gyors pakolás s irány egy közeli tiszta vizű kubik. A hírek gyenge fogásról szólnak, de most is bízom a Keszler kanalakban, sokszor bizonyítottak.

Keszler Kárász
Keszler Kárász

Beérek az eltervezett helyre és pont olyan, mint vártam. Szakadozó, ritkuló hínár és kristálytiszta víz. Egy kisebb öblöt veszek célba, és sodródva próbálom meghorgászni.

Elsőnek a Keszler Kárász 15 g-os kerül a kapocsba fekete nikkel színben, a tartalék botra pedig egy felszíni wobbler.

Türelmetlen vagyok, már is dobom az elsőt a nád széléhez, persze kanállal. A dobás jó, de nem tudom szépen vezetni. Egyre erősödik a szél és gyorsan tolja a csónakot. Akadok lépten-nyomon a hínárba. Taktikát váltok, leteszem a súlyt. Pont elérem a nádfalat, tudom a hínár felett és között táncoltatni a kanalat.

Úgy a harmadik dobásnál jön az első akció. A becsobbanó kanálra villan rá egy kis csukesz. Érzem, hogy meglöki, de nem akad. Visszateszem neki többször is, de semmi.

A következő kapás nyíltabb vízről érkezik pár dobással később. Határozott ütés, de hiába akasztok, nincs hal a végén.

Körbe dobálom magam, de nincs több érdeklődő. Hínárt viszont elég sokszor fog a horog. Hirtelen furcsa ötletem támad. Lecserélem a hármashorgot egy egyágúra a kanálon. Lehet, hogy kevesebb hal akad, de nem baj, úgy is elengedném őket.

Most az aranyszínű Kárász kerül a kapocsba, még mindig 15 g-os, viszont egyes horoggal szerelve. Az első dobáson érkezik az első kapás az első hallal. Az egy helyben táncoltatott kanalat ette meg, bár nem az a nagy csúnya csuka. Inkább szép kicsinek mondanám. Viszont örülök neki nagyon, az akadás is tökéletes. Villámgyorsan megy a horogszabadítás és mehet is vissza.

Az első “csukesz”

Ezután csendesebb percek következnek, keresem a halakat. Átmegyek a pálya másik végére, de nem jó, telibe éri a szél. Keresem a szélcsendesebb részeket kevés sikerrel. Az első hely közelében vagyok megint, amikor egy kis koppintást érzek. Azonnal akasztok és meg is van. Ez sem nagy, ellenben kicsi. A horogszabadítás egy pillanat műve, mehet vissza ő is.

Eddig jól vizsgázik az egyágú horog…

Pár dobás után ismét egy határozott ütés és végre egy jobbacska csuka küzd a horgon. Mindent bevet, hogy megszabaduljon a horogtól, beleszalad a hínárba is, de csakhamar nyakon csípem. Az akadás tökéletes és gyors horogszabadítást követően róla már méretet veszek. 60/68 cm a vízi tigris, ami minimális sérüléssel úszik tova.

Itt már határozottabb volt az ellenállás….
Keszler Kárász 15 g
Szintén tökéletes az akadás.

Nem sokkal később a húzott kanálra villan rá megint egy csukácska. Nem is érzek semmit, csak látom a csónak előtt.

Dobok még párat, de már a haza menetel gondolata foglalkoztat. Jól éreztem magam, jót horgásztam. Sőt! Halat is fogtam. Lefényképezem a kanalat, szokás szerint ma megint jól szerepelt.

 

A kikötő felé azért nem száguldozom, inkább magamban értékelem a napot.

A Keszler kanalakban nem csalódtam most sem, hozzák, amit az ember elvár tőlük. Hiába, ha valami jó, akkor az jó.

Az egyes horog is jó döntés volt. Sokkal kevesebb hínár akadt fent és sokkal bátrabban is dobtam be dzsumbuj közepébe. Ami határozott kapás volt az meg is akadt, nem maradt le egyetlen egy hal sem. És a legfontosabb: minimális sérülést okoz a halaknak.

Összességében hat akció volt és három halat fogtam meg, három órát horgásztam. Elégedett vagyok a mai nappal (is).
Keszler Kárász

 

A kikötőben a kikötő mesterekkel váltok még pár szót, elmesélem nekik a pár óra történéseit. Kérdezik, hogy mikor lesz már Keszler kanalam eladó?

Sajnos nem tudok rá válaszolni. Nem rajtam, de nem is Keszler Bertoldon múlik a dolog. Mivel szeptember 1-től hivatalosan guide-olok is, így adódott a lehetőség hogy a horgászat alatt bárki kipróbálhassa Keszler villantókat. Addig pedig mindenkinek ajánlom a Keszler villantókat beszerzésre és természetesen használatra. Keszler Bertoldnak pedig újfent köszönöm, hogy ellátott ezekkel a csodás kanalakkal.

 

UI: Bárkinek tanács, segítség kellene a kanalak használatáról, vezetéséről esetleg trükkökről bátran keressen elérhetőségeim bármelyikén!

 

Köszönöm a figyelmet.

 

P.M.

Közzétéve:

Tisza-tavi csukák

Nézegettem a képeket az interneten, mindenhol fogdossák a csukákat. Főleg a Balaton ami igen érdekes, hiszen a Keszler villantó az igen fogósnak bizonyul ott. Teszthorgász társam rendre fogja őket nekem meg csak a sóvárgás jut. Van egy mondás miszerint “vadász embernél, vadász kutyánál nincs irigyebb”. Hát hozzátenném, hogy a pergető horgász tudja őket überelni! Persze az egészséges mértékig. Azzal is tisztában vagyok, hogy a Tisza-tó nagy kiöntéseiről később jön le, később áll össze a hal. Aki ismeri a tavat az tudja hogy a vízeresztés időszaka a legeredményesebb csukára. Zártabb kubikokban, holtágakban már fogják, de sok jó csukás rész még eredménytelen. Mit tehet hát az irigykedő teszthorgász? Vagy elmegy a zártabb kubikokra vagy erőlteti a halban még szegényebb részeket. Én az utóbbit választottam jelen esetben mondván ha teszt akkor az bizony legyen teszt!

Ki is tűztem a horgászat időpontját reggel 7 órai indulással. Természetesen az utódomnak is volt beleszólása így 08.30-kor már száguldottam is a víz felé. Gyors bepakolás a csónakba, botok beélesítése és irány a halak! Két bottal készültem: a könnyebbikre a Keszler Küsz 12 g-os kerül arany színben, az erősebb a Keszler Kárászt kapja szintén arany színben 17 g-os változatban.

Bevetésre készen….

Egy holtágszerű, csatorna jellegű vízen kezdek. Kristálytiszta víz, a meder 3 méter mélységű, a partszéle gazdagon benőtt növénnyel.

Feltámad az északi szél és teljesen hosszában fújja a vizet. Rendesen megnehezíti a dolgomat. A könnyű kanalakat nehéz pontosan dobni. Egyik dobást követi a másik, váltva a kanalakat keresem az éhes ragadozókat. A növényt és a mély vizet is vallatom- eredménytelenül. Eltelik 1,5 óra, de még csukára utaló jelet sem láttam. Hiába, messze még a vízeresztés. Leülök, elszívok egy koporsó szöget majd egy ötlettől vezérelve berántom a motort. Átmegyek az öblítő csatornába, hátha ott.

Odaérve már nem is tűnik annyira jó ötletnek, opálos a víz. Árad a Tisza és ilyenkor bizony szabadon jön be a kicsit már zavarosodó víz. Horgászható még, ezért pár helyen megállok. Dobok és végre van apró koppintás. Sajnos nem tudom megfogni, de nem is bánom. Tapasztalatból tudom, ilyenkor itt óvoda nyílik s őket illik békén hagyni. Van még pár évük mire elérik kívánatos, horgász sportra megfelelő méretet. Tovább is állok, új cél az Abádi medence hínármezői.

Lassan pöfögök a motorral és nézem a lehetőségeket. A sávos súlyom kaszálás eredménye véget van horgászható rész. Amint látszik, nem csak a halak nyertek életteret és napfényt, hanem mi horgászok is, horgászhelyet.

Nem éppen ideálisnak néz ki a helyzet…..

Egy tisztább részen megállok, leteszem a súlyt mert itt is fúj a szé,l ráadásul forog is. A látszat csalóka a felszínt alatt csak 10-30 cm víz van. A többi hínár az amúgy is sekély részen. No de ez pont a könnyű kanalak terepe. Előkészítem a Küszt az arany színben és a két kárászt ezüst és vörösréz színben. Előbbit 15 g utóbbit 17 g súlyban. Hirtelen ötlettől vezérelve előveszek egy gumihalat offset horgon és kettő felszíni csalit. Ha teszt, akkor legyen teszt!

Repertoár

 

Felszíni csalival kezdek, majd gumival folytatom. Egészen jól lehet velük boldogulni bár érdeklődés még nem volt. Körbe dobáltam magam, de még nem halszagú a kezem. Következnek a villantók. Erősebb botra a nehezebb kanalat kapcsolom s dobom az elsőt. Na, most mutasd meg mit tudsz Keszler kanál!

Még a levegőben jár a kanál amikor óvatosan lefogom a dobot és kifeszített zsinórral ér vizet a csali. Egy gondolatnyi ideig hagyom süllyedni, majd lassan nagyon lassan húzom visszafelé. Egy pillanatra sem hagyom magára, hiszen éppen csak a hínárszőnyeg felett riszálja magát. Már itt billeg előttem és megdöbbenve látom hogy egy sügerecske követi. Fele akkora mint amire szemet vetett. El nem tudom képzelni mire gondolhatott. Meg-meg pöccintem s erre még neki is megy. Jót mosolygok magamban, de kiveszem az orra elől mire megsértődve odébb áll. Dobom a következőt és nézem ahogy villogva, jó kilengésekkel közelít a vas. Már félúton járhat, amikor a semmiből egy rendes tolóhullám jelenik meg mögötte. Egy halovány koppintást érzek, de a kanál táncát már nem. Akasztok és végre halam van! Nem is rossz. Párszor megszalad, hínárba is bújik, de már itt van a csónak előtt.

Az első jelentkező…….

Nyakon csípve!!!
Gyönyörű Tisza-tavi harcos

Nyakon ragadom, beemelem a csónakba. Hibátlan Tisza-tavi csuka, az ide jellemző átlag mérettel. Megszabadítom a horogtól és egy nyugodt pillanatában megmérem a hosszát. 67/75 cm hosszú a vízi tigris. Nem sokat nézegetem, hiszen ahol most van az nem az ő helye.  Átemelem, vissza a vízbe, de nem köszöni meg. Búcsú fénykép helyett csap egyet és már oda is van. No annyi baj legyen, legalább tényleg életerős maradt. Felveszem a súlyt s jobb híján erről készítek képet. Van saláta rendesen.

Kisebb adag “saláta”

Odébb evezek és megint dobom a vasat. Harmadik dobásra megfogja egy kis csukesz, szinte fárasztani sem kell. Kb. olyan 35 cm lehet, gyorsan engedem is vissza. Kicsivel odébb még egy hasonlót fogok és akár csak az előzőt, ezt is gyorsan, kíméletesen engedem útjára, annyira hogy még fényképet sem készítek róluk. A jövő nemzedéke! Remélem elérik a kapitális méretet és ha esetleg lesz felső korlát bevezetve, akkor több horgásznak okoznak örömöt.

Közben egyre rosszabb lesz a helyzet, erősödik a szél, fodrozódik a felszín, nem látom a hínárszálakat.

Vezetgetem a kanalat s ha hínárt fog, egy két erősebb rántással megtisztítom. Pont egy ilyen rántás után látom amint egy hatalmas hal jön a kanál után. A 15 r-os ezüst kanál van fent és olyan tolóval jön hogy megijedek még a végén vidrát is fogok. Egy dolog azonban hogy mire gondol az ember, más dolog hogy mit tesz ösztönösen. Nem is gondolok rá, de játszom a kanállal. Megállítom egy pillanatra, hirtelen indítom, majd lassítok. Nem eszi meg, de kiköveti a csónakig. Nem vidra, de nem is csuka. Egy 3-4 kg közötti ponty! Amint észrevett el is illant egy pillanat alatt. Hmmm. Jó pár éve dobálok, de ilyenben még nem volt részem. Gyorsan túlteszem rajta magam és dobom a soron következőt közben rápillantok az órámra. Ajaj, letelt az idő. A csemetémért mennem kell, ő nem olyan elnéző, mint a nejem.

Eldöntöm, még kettőt dobok és indulok haza. Éppen a tízedik kettőt dobom mikor megint ugyanaz a tolás jön a Kárász után. Most résen vagyok! Próbálom a csónakig elcsalni vagy megfogni. Előbbi sikerül, és látom, ez is ponty, csak kicsit kisebb és tükrös. Jön a villantó után, kicsit lemaradva. Gőzöm sincs, hogy mit akarhat tőle? Megenni biztos nem mert nem startol rá, csupán érdeklődve követte.

Közben kiértem a kijelölt pályám végére, készítek egy képet és megyek haza.

Itt a vége a mai napnak.

Amíg a csónak kikötő helyemhez érek szokás szerint leltárt készítek. Nem fogtam kapitális nagy halat, nem fogtam sok halat sem. Ellenben egy viszonylag nehéz pályán, nem ideális körülmények között nagyon jót horgásztam. Nem először, de nem is utoljára bizonyította számomra a fogósságát a Keszler villantó család. Próbáltam több féle csalit is, de csak a kanalakkal tudtam halakat fogni. Hogy a pontyok mit akartak még talány. Viszont azt hiszem ezért horgászunk, ezért pergetünk. Mindig akad valami érdekes, ami gondolkodásra készteti az embert.

Kikötöm a csónakot és visszanézek a vízre. Hálás vagyok a Tisza-tónak a mai napért és nagyon köszönöm Keszler Bertoldnak is amiért ilyen csodásan végződhetett a horgászatom.

 

Természetesen elkéstem az iskola elől, fiacskámat már haza úton vettem fel. Azt hittem morcos lesz, de csak annyit kérdezett:

– Fogtál?

– Mosolyogva mondtam igent és elnézést kértem a késésért.

– Nem baj – mondta, de szombaton én is megyek.

– Bólintottam és indultunk is haza.

Tényleg csodás nap lett a mai, csodás családom van, csodás vízen, csodás csalikkal horgásztam.

Hmmm. Most valahogy nem is vagyok irigy.

 

Köszönöm a figyelmet.

P.M.